Ma csináltam először, nem mértem hozzá semmit, szóval írom, ahogy tudom...
Kb. 1/3 csomag kukoricadarát forrásban lévő, enyhén sós vízbe öntöttem. Kb fél perc múlva elkezdett sűrűsödni, beletettem mézet, aztán fagyasztott ribizlit és meggyet. Aztán még egy kis cukrot is. A végén tálakba öntöttem, megvártam, míg kihűl és egy tányérra fordítottam. Lehet kis tálakba tenni egyszemélyes adagokhoz, vagy egy nagy tálba és akkor lehet szeletelni, mint egy tortát.
De persze bármilyen gyümölccsel lehet csinálni vagy méz helyett/mellett lekvárral is. Szerintem ez eddig a leggyorsabb, legegyszerűbb és legolcsóbb módja, hogy elkerüljük a húsos ebédek utáni margarinkrémes szörnyűségeket... :)
2009. január 15.
2008. december 24.
Kóser gyümölcsjoghurt gyorsan
Keverj össze bármilyen fagyasztott gyümölcsöt két kanál mézzel és natúr joghurttal. Ennyi az egész. :)
2008. december 11.
Csöröge, más néven forgácsfánk
Tovább kutakodva a csaknem három évtizede! -kimondani is sok, tizenkilenc éves koromban férjhez mentem, - összegyűjtött szakácskönyveim és receptjeim között, további csemegéket találtam. Ilyen a kedélyesen hangzó csöröge, melynek hallatán mindig elmosolyodom, és szinte hallom a kisült tészta "csörgését".
35 dkg liszt
5 tojássárgája
1 kiskanál cukor
kevés tejföl
pici só
olaj a sütéshez
Levestészta keménységű tésztát gyúrunk a lisztből a tojásárgájával, cukorral, sóval, és a tejföllel. Kinyújtjuk és nem túl kicsi négyzetekre vagdossuk, a közepén párhuzamosan két metszést ejtünk ,( ha derelyevágóval végezzük ezt a műveletet szebb)és a végeket a bevágásokon áthúzzuk, majd forró bő olajban hirtelen aranysárgára sütjük. Porcukorral meghintve, forró baracklekvárral tálaljuk. A lekvárba keverhetünk pici rumot is, az igencsak feldobja.
Csöröge másképp
25 dkg liszt
5 tojássárgája
kevés citromlé
diónyi puha vaj
pohárka rum
1 kanál tejföl
A lisztet összekeverjük a tojássárgájával, citromlével, vajjal, tejföllel és a rummal. Jól kidolgozzuk, majd késfoknyi vékonyságúra nyújtjuk, kb tenyényi téglalapokat vágunk belőle és ezek közepén is két bevágást ejtünk, amin áthúzzuk a végeket. Bő olajban megsütjük, porcukorral meghintjük és baracklekvárral tálaljuk.
Megjegyzem, nem dobták vissza a családtagjaim akkor sem, ha bármilyen más lekvárt adtam hozzá.
Kelt csöröge
25 dkg liszt
4 tojássárgája
5 dkg vaj
5 dkg cukor
1 dkg élesztő
1 dl tejföl( nekem nem mindig kellett ennyi, függ a liszttől)
kanálka rum
csipet só
olaj
Az élesztőt egy kanálnyi langyos tejben feloldjuk. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, a többi anyagot hozzáadva rétestészta keménységű (kicsit keményebb, mint a barchesz) tésztát gyúrunk. Szép simára kidolgozzuk, majd félórai pihenés után kb 3 mm vékonyra nyújtjuk, kb 10 cm-es négyzeteket vágunk belőle, amelyek közepén két vágást ejtünk, hogy át tudjuk húzni a végeket rajta. Bő olajban kisütjük,szűrőlapáttal kiszedjük, lehetőleg szalvétára, hogy a felesleges olajat magába szívja, vaníliás porcukorral megszórjuk, baracklekvárral kínáljuk. Vagy más lekvárral,mert saját tapasztalatom szerint, nem maradt az asztalon soha akkor sem, ha bármely más gyümölcsből készült lekvárt adtam hozzá.
35 dkg liszt
5 tojássárgája
1 kiskanál cukor
kevés tejföl
pici só
olaj a sütéshez
Levestészta keménységű tésztát gyúrunk a lisztből a tojásárgájával, cukorral, sóval, és a tejföllel. Kinyújtjuk és nem túl kicsi négyzetekre vagdossuk, a közepén párhuzamosan két metszést ejtünk ,( ha derelyevágóval végezzük ezt a műveletet szebb)és a végeket a bevágásokon áthúzzuk, majd forró bő olajban hirtelen aranysárgára sütjük. Porcukorral meghintve, forró baracklekvárral tálaljuk. A lekvárba keverhetünk pici rumot is, az igencsak feldobja.
Csöröge másképp
25 dkg liszt
5 tojássárgája
kevés citromlé
diónyi puha vaj
pohárka rum
1 kanál tejföl
A lisztet összekeverjük a tojássárgájával, citromlével, vajjal, tejföllel és a rummal. Jól kidolgozzuk, majd késfoknyi vékonyságúra nyújtjuk, kb tenyényi téglalapokat vágunk belőle és ezek közepén is két bevágást ejtünk, amin áthúzzuk a végeket. Bő olajban megsütjük, porcukorral meghintjük és baracklekvárral tálaljuk.
Megjegyzem, nem dobták vissza a családtagjaim akkor sem, ha bármilyen más lekvárt adtam hozzá.
Kelt csöröge
25 dkg liszt
4 tojássárgája
5 dkg vaj
5 dkg cukor
1 dkg élesztő
1 dl tejföl( nekem nem mindig kellett ennyi, függ a liszttől)
kanálka rum
csipet só
olaj
Az élesztőt egy kanálnyi langyos tejben feloldjuk. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, a többi anyagot hozzáadva rétestészta keménységű (kicsit keményebb, mint a barchesz) tésztát gyúrunk. Szép simára kidolgozzuk, majd félórai pihenés után kb 3 mm vékonyra nyújtjuk, kb 10 cm-es négyzeteket vágunk belőle, amelyek közepén két vágást ejtünk, hogy át tudjuk húzni a végeket rajta. Bő olajban kisütjük,szűrőlapáttal kiszedjük, lehetőleg szalvétára, hogy a felesleges olajat magába szívja, vaníliás porcukorral megszórjuk, baracklekvárral kínáljuk. Vagy más lekvárral,mert saját tapasztalatom szerint, nem maradt az asztalon soha akkor sem, ha bármely más gyümölcsből készült lekvárt adtam hozzá.
Chanukára várva a konyhában...
Úgy gondolom Chanuka vidám ünnep. A gyerekeknek talán a legkellemesebb, leginkább örömteli, kellőképpen mozgalmas, látványos a mindennapi gyertyagyújtással, énekléssel. A hagyományos étek ezen az estén a krumplifánk, a latkesz, ami megfelel annak az előírásnak, miszerint olajban sült ételt együnk, ezzel is emlékeztetve magunkat Chanuka csodájára, a nyolc napon keresztül égő olajra a Templom Menórájában, ami i.e. 165. Kiszlév hó 25-én kezdett el égni. Ma már leginkább az édes, kelt, szalagos fánk ugrott az ünnepi eledelek élére Chanuka idején. Pedig nagyon sokféle olajban süthető finomság létezik, mi mindennap mást sütünk, hogy ne legyen unalmas. Néhány receptet közzéteszek azoknak a lelkes háziasszonyoknak és uraknak, akik meg akarják örvendeztetni családjukat valami mással is, ezzel is emlékezetesebbé téve az ünnepet, különösen a gyerekek számára. Szándékosan írtam urakat is, hiszen némelyik recept annyira egyszerű, hogy a férfiak is nyugodtan megpróbálhatják, családom férfitagjainak is sikerült! A nyolc nap valamelyikébe belefér az is, hogy anyu csak nézheti, ahogy a fiúk sütögetnek.
Túrófánk
50 dkg tehéntúró
25 dkg liszt
2 tojás
10 dkg cukor,
csipet só
késhegynyi szódabikarbóna
olaj
fahéjas porcukor a hintéshez
A túróval elmorzsoljuk a lisztet. A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, a sóval és a szódabikarbónával.Hozzáadjuk az előzőleg elkevert masszához. A tojásfehérjét is habbá verjük és ezt is a tésztához adjuk. Deszkán kb egy centi vastagságúra nyújtjuk, kis fánkokat szaggatunk belőle, és forró, bő olajban kisütjük. Fahéjas porcukorral megszórva tálaljuk.
Almafánk
1 kg alma
2 tojás
1 csomag sütőpor
2 evőkanál cukor
35 dkg liszt
fahéj,
olaj a sütéshez
Az almát hámozás után lereszeljük. Gyengén kinyomkodjuk a levét, majd hozzáadjuk a tojásokat, a lisztet, amiben előzőleg elkeverjük a sütőport, és végül a cukrot. Jól összedolgozzuk, majd forró olajba szaggatjuk evőkanállal. Pirosra sütjük, meghintjük fahéjas porcukorral és tálaljuk.
Túrófánk
50 dkg tehéntúró
25 dkg liszt
2 tojás
10 dkg cukor,
csipet só
késhegynyi szódabikarbóna
olaj
fahéjas porcukor a hintéshez
A túróval elmorzsoljuk a lisztet. A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, a sóval és a szódabikarbónával.Hozzáadjuk az előzőleg elkevert masszához. A tojásfehérjét is habbá verjük és ezt is a tésztához adjuk. Deszkán kb egy centi vastagságúra nyújtjuk, kis fánkokat szaggatunk belőle, és forró, bő olajban kisütjük. Fahéjas porcukorral megszórva tálaljuk.
Almafánk
1 kg alma
2 tojás
1 csomag sütőpor
2 evőkanál cukor
35 dkg liszt
fahéj,
olaj a sütéshez
Az almát hámozás után lereszeljük. Gyengén kinyomkodjuk a levét, majd hozzáadjuk a tojásokat, a lisztet, amiben előzőleg elkeverjük a sütőport, és végül a cukrot. Jól összedolgozzuk, majd forró olajba szaggatjuk evőkanállal. Pirosra sütjük, meghintjük fahéjas porcukorral és tálaljuk.
2008. október 26.
Hogy csináljunk kóser konyhát?
Alapok:
A kóserság azaz a zsidó étkezési törvények a Tórából erednek, elengedhetetlen részei a zsidó vallásos életnek. A három fő szabály, hogy csak tiszta, vagyis kóser állat húsát fogyasszuk, hogy ezeket az állatokat kóser módon vágjuk le, véreztessük ki és hogy ne keverjünk össze semmilyen húst semmilyen tejes dologgal. A kóser állatok meghatározása a Tórában van leírva. Az emlősök közül mindegyik, amelyik páros ujjú patás és kérődző. Tehát pl. a disznó nem jó, mert páros ujjú ugyan, de nem kérődző. A szárnyasokról részletes lista van, hogy melyiket nem ehetjük, elvileg a többi oké, csak már nem tudjuk, hogy melyik ma élő madár tartozik esetleg a tiltottak valamelyik alfajába. Ezért azokat a szárnyasokat esszük, amelyekről van hagyományunk, hogy kóser, mint például a csirke, pulyka, kacsa, liba. A vágás akkor kóser, ha az állat első vágásra meghal. Ez azért van így, hogy minél kevesebbet szenvedjen. Ezután az összes vért ki kell folyatni belőle, majd három napon belül kisózással kell a maradékot is eltávolítani. A zsidók nem esznek vért, mert az az állat lelke. A tejjel nem keverés azt hiszem, egyértelmű: nincs tejfölös paprikás csirke sem cordon bleu. :( Ez kiterjed az edények használatára, a tűzhelyre és a mosogatóra is. Ezeknél is el kell különítenünk a tejest a húsostól. Annyira fontos a kétféle étel elkülönítése hogy a gyomrunkban sem érintkezhetnek. Ezért nem eszünk rögtön az egyik után a másikat. Sokféle szokás terjedt el a várakozási időkkel kapcsolatban, Magyarországon általános a tejes után félórát, hús után hat órát várni. A rabbik engedményt tesznek a szárnyasoknál, ekkor már a hatodik órában ehetünk tejest.
Vannak olyan ételek, amelyek se nem tejesek, se nem húsosak, ezek párvék, vagy párosak. Ezeket mindkét féle ételhez lehet használni. Ilyenek a zöldségek, gyümölcsök, magvak, tojás, a kóser halak, liszt, tészta stb.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindenre oda kell figyelnünk amit megveszünk, hogy hogyan és hol gyártják, hogy mit tesznek bele. Egyesek olyan szigorúan veszik a szabályokat, hogy csak valamely rabbinikus bíróság által kósernak nyilvánított és pecséttel ellátott termékeket fogyasztják. Ehhez szerintem Magyarországon vagy milliomosnak kell lenni, vagy gyakorlatilag csak zöldséget enni.
Amit viszont nagyon fontos, hogy kóser helyről szerezzünk be, az a hús és a sajt. A húst azért, hogy a vágás megfelelő legyen, a sajtot azért, mert van benne oltóanyag, amiről nem lehet tudni, hogy állati eredetű-e. Mert ha az lenne, akkor ugye kevernénk a tejet a hússal, és esetleg nem kóser, de szinte biztos, hogy nem kóserül vágott állat húsát fogyasztanánk.
A tejnél az a fontos, hogy kóser állaté legyen. Vannak, akik ebben is szigorúbbak és csak háláv jiszráelt, zsidó tejet isznak. De ortodox vélemények szerint is iható a bolti tej, ha persze odafigyelünk, hogy tényleg ne tartalmazzon semmilyen nem kóser anyagot. Általában a sima vajat (nem margarint), a natúr joghurtot, a tejfölt és a túrót is meg lehet venni a boltban. Tésztából azokat, amelyek nem tartalmaznak tojást. Ez azért fontos, mert a tojásban is lehet vér, amit ki kell válogatnunk.
A tengeri élőlények közül sem mind kóser, csak azok, amelyek pikkelyesek és uszonyosak is. Így például a tonhal, ponty, lazac, busa stb. ehető, de sem a harcsa sem a mindenféle rákok és tengeri herkentyűk nem fogyaszthatóak. Azokat a halakat, amelyek fajtájuk szerint kóserek, a boltban is megvehetjük, sőt mindkét edénykészletben elkészíthetjük. Van viszont egy olyan talmudi alapú szokás, hogy húst és halat nem eszünk együtt. Tehát ha húsos ebéd előtt hal az előétel, akkor a főételhez új tányérokat és evőeszközöket kell használnunk, de nem kell várnunk a kétféle étel között.
A kenyerekkel is vigyázni kell, mert nem tudjuk, hogy mi van bennük, hol sütötték őket. Ebben is van aki csak pát jiszráelt, zsidó tésztát eszik. A boltban kapható pékáruk közül még a vizes zsemle az, amit sokan megvesznek, de legtöbben azért nem eszik együtt hússal.
A zöldségek és gyümölcsök közül minden kóser, csak a bogaraktól kell mindent megszabadítanunk. Vannak olyan növények, mint pl. a brokkoli, ahol ez igencsak nehéz, majdnem lehetetlen feladat.
Az italok közül mindent lehet fogyasztani, kivéve a szőlőből készülteket, ezeket csak ha hehser (kóserságot igazoló pecsét) van rajtuk. Ez onnan ered, hogy régen a zsidók más, bálványimádó népek szomszédságában éltek, akik szintén bort használtak a szertartásaikhoz. Ahhoz, hogy a zsidók még véletlenül se használjanak olyan bort, amit előtte bálványimádásra használták, folyamatosan őrizniük kellett a sajátjukat. Ez maradt meg mostanáig.
Ha csomagolt ételeket veszünk (kekszek, chipsek, csokik, müzlik), mindig meg kell néznünk a csomagolásukon, hogy mi van bennük. Meg kell vizsgálnunk az E-számokat is, ezek között is akad olyan, amelyik nem biztos, hogy kóser, és csak akkor lehet megenni, ha a terméken hehser van.
Ezeken kívül még van néhány otthoni feladatunk. A lisztet mindig le kell szitálni amikor használjuk, és a tojást pedig meg kell vizsgálnunk, hogy véres-e. Ezt úgy a legkönnyebb, hogy egy átlátszó üvegpohárba ütjük a tojást, és minden oldalról alaposan megvizsgáljuk. Ha kis piros pontot látunk, az vérnek számít, ami szigorú tilalom alá esik. Ha ezt a fehérjében látjuk, egy kiskanállal kiszedhetjük, ha azonban a sárgájában van, akkor az egész tojás használhatatlan.
A kóserság azaz a zsidó étkezési törvények a Tórából erednek, elengedhetetlen részei a zsidó vallásos életnek. A három fő szabály, hogy csak tiszta, vagyis kóser állat húsát fogyasszuk, hogy ezeket az állatokat kóser módon vágjuk le, véreztessük ki és hogy ne keverjünk össze semmilyen húst semmilyen tejes dologgal. A kóser állatok meghatározása a Tórában van leírva. Az emlősök közül mindegyik, amelyik páros ujjú patás és kérődző. Tehát pl. a disznó nem jó, mert páros ujjú ugyan, de nem kérődző. A szárnyasokról részletes lista van, hogy melyiket nem ehetjük, elvileg a többi oké, csak már nem tudjuk, hogy melyik ma élő madár tartozik esetleg a tiltottak valamelyik alfajába. Ezért azokat a szárnyasokat esszük, amelyekről van hagyományunk, hogy kóser, mint például a csirke, pulyka, kacsa, liba. A vágás akkor kóser, ha az állat első vágásra meghal. Ez azért van így, hogy minél kevesebbet szenvedjen. Ezután az összes vért ki kell folyatni belőle, majd három napon belül kisózással kell a maradékot is eltávolítani. A zsidók nem esznek vért, mert az az állat lelke. A tejjel nem keverés azt hiszem, egyértelmű: nincs tejfölös paprikás csirke sem cordon bleu. :( Ez kiterjed az edények használatára, a tűzhelyre és a mosogatóra is. Ezeknél is el kell különítenünk a tejest a húsostól. Annyira fontos a kétféle étel elkülönítése hogy a gyomrunkban sem érintkezhetnek. Ezért nem eszünk rögtön az egyik után a másikat. Sokféle szokás terjedt el a várakozási időkkel kapcsolatban, Magyarországon általános a tejes után félórát, hús után hat órát várni. A rabbik engedményt tesznek a szárnyasoknál, ekkor már a hatodik órában ehetünk tejest.
Vannak olyan ételek, amelyek se nem tejesek, se nem húsosak, ezek párvék, vagy párosak. Ezeket mindkét féle ételhez lehet használni. Ilyenek a zöldségek, gyümölcsök, magvak, tojás, a kóser halak, liszt, tészta stb.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindenre oda kell figyelnünk amit megveszünk, hogy hogyan és hol gyártják, hogy mit tesznek bele. Egyesek olyan szigorúan veszik a szabályokat, hogy csak valamely rabbinikus bíróság által kósernak nyilvánított és pecséttel ellátott termékeket fogyasztják. Ehhez szerintem Magyarországon vagy milliomosnak kell lenni, vagy gyakorlatilag csak zöldséget enni.
Amit viszont nagyon fontos, hogy kóser helyről szerezzünk be, az a hús és a sajt. A húst azért, hogy a vágás megfelelő legyen, a sajtot azért, mert van benne oltóanyag, amiről nem lehet tudni, hogy állati eredetű-e. Mert ha az lenne, akkor ugye kevernénk a tejet a hússal, és esetleg nem kóser, de szinte biztos, hogy nem kóserül vágott állat húsát fogyasztanánk.
A tejnél az a fontos, hogy kóser állaté legyen. Vannak, akik ebben is szigorúbbak és csak háláv jiszráelt, zsidó tejet isznak. De ortodox vélemények szerint is iható a bolti tej, ha persze odafigyelünk, hogy tényleg ne tartalmazzon semmilyen nem kóser anyagot. Általában a sima vajat (nem margarint), a natúr joghurtot, a tejfölt és a túrót is meg lehet venni a boltban. Tésztából azokat, amelyek nem tartalmaznak tojást. Ez azért fontos, mert a tojásban is lehet vér, amit ki kell válogatnunk.
A tengeri élőlények közül sem mind kóser, csak azok, amelyek pikkelyesek és uszonyosak is. Így például a tonhal, ponty, lazac, busa stb. ehető, de sem a harcsa sem a mindenféle rákok és tengeri herkentyűk nem fogyaszthatóak. Azokat a halakat, amelyek fajtájuk szerint kóserek, a boltban is megvehetjük, sőt mindkét edénykészletben elkészíthetjük. Van viszont egy olyan talmudi alapú szokás, hogy húst és halat nem eszünk együtt. Tehát ha húsos ebéd előtt hal az előétel, akkor a főételhez új tányérokat és evőeszközöket kell használnunk, de nem kell várnunk a kétféle étel között.
A kenyerekkel is vigyázni kell, mert nem tudjuk, hogy mi van bennük, hol sütötték őket. Ebben is van aki csak pát jiszráelt, zsidó tésztát eszik. A boltban kapható pékáruk közül még a vizes zsemle az, amit sokan megvesznek, de legtöbben azért nem eszik együtt hússal.
A zöldségek és gyümölcsök közül minden kóser, csak a bogaraktól kell mindent megszabadítanunk. Vannak olyan növények, mint pl. a brokkoli, ahol ez igencsak nehéz, majdnem lehetetlen feladat.
Az italok közül mindent lehet fogyasztani, kivéve a szőlőből készülteket, ezeket csak ha hehser (kóserságot igazoló pecsét) van rajtuk. Ez onnan ered, hogy régen a zsidók más, bálványimádó népek szomszédságában éltek, akik szintén bort használtak a szertartásaikhoz. Ahhoz, hogy a zsidók még véletlenül se használjanak olyan bort, amit előtte bálványimádásra használták, folyamatosan őrizniük kellett a sajátjukat. Ez maradt meg mostanáig.
Ha csomagolt ételeket veszünk (kekszek, chipsek, csokik, müzlik), mindig meg kell néznünk a csomagolásukon, hogy mi van bennük. Meg kell vizsgálnunk az E-számokat is, ezek között is akad olyan, amelyik nem biztos, hogy kóser, és csak akkor lehet megenni, ha a terméken hehser van.
Ezeken kívül még van néhány otthoni feladatunk. A lisztet mindig le kell szitálni amikor használjuk, és a tojást pedig meg kell vizsgálnunk, hogy véres-e. Ezt úgy a legkönnyebb, hogy egy átlátszó üvegpohárba ütjük a tojást, és minden oldalról alaposan megvizsgáljuk. Ha kis piros pontot látunk, az vérnek számít, ami szigorú tilalom alá esik. Ha ezt a fehérjében látjuk, egy kiskanállal kiszedhetjük, ha azonban a sárgájában van, akkor az egész tojás használhatatlan.
2008. október 20.
Ananász mézes mogyoróval
Sokszor töröm a fejem azon, hogy mi legyen a köret, ami nem krumpli, tészta, vagy rizs. Semmi bajom velük, kedvelem is őket, csak a változatosság kedvéért. Egy régi újságban találtam a következőt:
10 dkg natúr mogyoró
2 evőkanál méz
1 kis doboz ananász konzerv, de mivel elég problémás hechseres konzerv beszerzése, ezért inkább javaslom a mostanában egyre több helyen, elérhető áron kapható frisset,
4 evőkanál olaj, vagy 5 dkg vaj, attól függően, hogy húst, vagy pl halat, gombát, sajtot kínálsz mellé
A mogyorót aprítsd néhány vágással durvára, majd a vajon,(vagy olajon, ha húshoz készül), pirítsd aranysárgára. A mézzel keverd jól el, végül add hozzá a darabolt ananászt. ( Ha konzerv, jól le kell csepegtetni a levétől)
Kb. öt perc alatt elkészül, ami szintén nem elhanyagolható szempont, legalábbis nekem.
10 dkg natúr mogyoró
2 evőkanál méz
1 kis doboz ananász konzerv, de mivel elég problémás hechseres konzerv beszerzése, ezért inkább javaslom a mostanában egyre több helyen, elérhető áron kapható frisset,
4 evőkanál olaj, vagy 5 dkg vaj, attól függően, hogy húst, vagy pl halat, gombát, sajtot kínálsz mellé
A mogyorót aprítsd néhány vágással durvára, majd a vajon,(vagy olajon, ha húshoz készül), pirítsd aranysárgára. A mézzel keverd jól el, végül add hozzá a darabolt ananászt. ( Ha konzerv, jól le kell csepegtetni a levétől)
Kb. öt perc alatt elkészül, ami szintén nem elhanyagolható szempont, legalábbis nekem.
2008. október 18.
Szombati bárchesz
Hozzávalók:
| Elkészítés: Amíg az élesztő a langyos cukros vízben felfut, keverd össze a lisztet a tojással, a cukorral, a sóval és az olajjal. Utána keverd bele a felfutott élesztőt és még annyi vizet, amennyit felvesz a tészta. Hagyd kelni kb. fél órát. Utána kis darabokban fond össze, tedd tepsibe, kend meg a tetejét tojásssal, szórj rá szezámmagot, és tedd be a sütőbe. Ha nem előmelegített sütőbe teszed, hanem a bárchesszel együtt hagyod felmelegedni a sütőt, nagyon finom, könnyű tésztát kapsz. A legfinomabb bárchesz, Ági néni receptje, egyenesen Szarvasról. |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
